Matrózvár. Régészet Százhalombatta Matrica









www.matrozvar.hu
www.balzo.ini.hu
www.matrozvar.freeweb.hu

Obi ugor népművészet
Díszítőe
lemek, motívumok és azok jelentése.

Egyenes vonal, cikkcakk.

Egyenes vonal. Az öltözet díszítésének nagyon elterjedt eleme ez a legegyszerűbb mértani minta. Az egyenes vonal értelmezése «egyenes nyom», «egyenes ösvény».


Cikkcakk: Leggyakrabban nyírfakérgen, továbbá szövetre-szövet díszítéseken fordul elő. Az ábra közepén lévő hullámvonalat az élet vagy élőlény jelének tartják. A cikkcakkot a tradíció az élővel és a lelkes lényekkel kapcsolja össze. Vele kapcsolatos az élettelen élővé változásának, az élet védelmének funkciója, ezért leggyakrabban ez a minta a nyírfakéreg bölcsők hátoldalán és oldalain szerepel. A dísz legbonyolultabb formáival a bölcsőnek azt a széles szegmensét díszítik, amely a csecsemő lábánál van; ennek megkülönböztető neve is van, úgynevezett « talp díszítés».

Az elágazó mintát a sokágú fával azonosítják, és rajta keresztül végzik a díszítés feltöltését védelmező eleven erővel, ez az úgynevezett «elhárító minta». Egyébként ismertek szent, úgynevezett «elhárító táncok» is:



Erdei istennőtől való elhárító tánc,
Háborút elhárító tánc,
Betegséget elhárító tánc,
A vizekbe halakat adó, bőséget hozó táncom,
Erdőbe vadakat adó, bőséget hozó táncom.

Aki réneket tart, annak szerencsét hozó tánc,
Lányaimnak hosszú életet adó tánc,
Fiaimnak hosszú életet adó tánc,
Háborús eseményektől, betegségektől óvó táncom.


Az díszítés és a tánc közös elemmel bírnak - «nuv»-al (ág, vessző). A díszítésben ez a mintázat egyik része, amely a törtvonalbólból másfele kilép. A táncban ez a mozgáselem. Azt tartják, hogy mennél szétágazóbb a minta (tánc), annál biztosabban elhárítja az embertől a rosszat és hozza a bőséget.

Himzett ujjaim mintái mintáikkal
Engem védelmezzenek.
Szegélyezett felöltőm szegélydíszei
Engem védelmezzenek.

Elhárító funkciót látnak el az ujjak végének díszítései, általában az öltözet szegélydísze.
Ritka kivétellel cikcakkos díszítést alkalmaznak a széleken:

Az északi hantiknál a csecsemő születésekor Kaltas annak életútját felírja a «hét ágra ágazó aranyos ágra, a hímzett hétfelé ágazó aranyágra», a vallásos nyelvezetben a «törtvonal» az emberi életút szakaszait jelenti («életút-hajlat»)


Az ág az első út a cikkcakk továbbfejlesztésére.
Második, amikor «a cikkcakk fején» megjelenik egy rombusz és egy sarok. Az ilyen helyzetben lévő négyszöget a hímzőasszonyok a fejnek értelmezik. A sarkot többféleképpen nevezik: «nyílhegy», «hal uszonya», «kis nyírfaág», «kisnyúl füle».

A cikkcakk töréspontjaitól fel és lefelé indulhat egy-egy egyenes vonal. «Ez a legerősebb minta, a legjobban visszatartó minta». Hasonló ábrákat láthatunk az Urálban a sziklarajzokon, ott ezeket «kerítésnek» tartják. Ilyen mintát gyakran tetoválnak az asszonyok kezére. A legendák szerint a Kazimi Istenanya útközben «kerítéseket állított» a betegségek és halál szelleme elé. A legerősebb kerítés a Kazim folyó torkolatánál volt. A folyó torkolatához hasonlóan az öltöny ujjának «torkolatát» is biztonságosan kell lezárni.
A cikkcakk továbbfejlesztésének egy másik útja annak szétbontása darabokra, ekkor «a törések egymástól elszakadnak».



Rombusz.

A külön szereplő rombusz minta a „szív mélyedése” nevet kapta., ugyanígy nevezik a kötött és a gyöngyszövésben lévő rombusz sort is. Attól függően, hogy a díszítésben milyen helyen van, a rombusz az életfontosságú szerveket, szívet vagy fejet jelent, ezen kívül még a „a lélek tartóhelyét” is értik alatta. A bölcsőn rombuszalakú szegmens van, amit szintén a „szív mélyedésének” neveznek, ám erre tilos mintát elhelyezni, hogy „ne rontsák el a gyermek életét”.

Sokféle mintázat van, amelyen belül üres rombusz szerepel csúcsaitól kihajtó ágakkal. Az ilyen mintát „békának” nevezik. Ismeretes a béka tiszteletének szokása, „a zsombékban élő asszonyé”, az „ugráló asszonyé”, aki szerencsét hoz a családnak, megkönnyíti a szülést. A gyöngyökkel kivarrt béka ábrázolása a kendőn az újszülöttnek egészséget, hosszú életet ad. A folklór a békát a szerencse és a bőség fogalmával párosítja. A mesehős így szól „ Az egyik sarok teljék meg szőrmével , a másik sarokban pedig békák ugráljanak!”. Az orosz népmesében a királylány békává változik, békabőrt ölt. Ugyanígy veszik fel a hantik szellemei az állatok alakját.

A rombusz, mint a termékenység és varázslás egyetemes szimbóluma az Ősanyához kötődik, akit mint Föld-Anyát és mint Nagyasszonyt értelmeznek. A rombuszt az öltöny vállrészére varrják ki, valamint az a két cikcakk, amit a mell-kivágás két oldalára hímeznek bezáródva rombuszt alkotnak. Általánosan használt kifejezés: „a hátat őrző erő, a mellet őrző erő”.
A rombusz számos minta alapja, ezek a „bogár”, „napocska”, „férfi része”, „hasáb fa”, „fenyő”, „egér”.
A hantik mai felfogása szerint a bogarakat nem szabad megölni, azok a mi nagyanyáink és nagyapáink. A halál után ugyanis az egyik lélek „kis, láthatatlan bogár képében hagyja el a testet”.



A fenyőfát szent fának tartják. A gyökereit és csúcsán korongot ábrázoló fenyő hidat jelent, amely egyesíti az Alsó és Felső Világot. Azt tartják, hogyha valamilyen okból kifolyólag az ember találkozni szeretne az erdei szellemmel, akkor hálóhelye alá fenyőgalyakat rakjon, és faragjon fenyőforgácsot, amit ugyancsak fekvőhelye alá kell helyezni.

Egér alakjában a „ Jem vozs iki” szent lélek megsemmisíti a az Alsó Világ valamennyi ellenséges lényét. Elterjedt szín, amikor a halott hős egér (másszóval „a földön futkosó állat”, „ a szemét állata”, „ a kis mókus”) képében jelenik meg, hogy átadjon valamilyen hírt, üzenetet.

Derékszög

A derékszög sok jelentéssel bíró minta alapja. A következő mintákat nevezhetjük meg:

Nyúl fülei” („ a nyuszi fülek”). Van olyan mondás, hogyha a hó nagy pelyhekben hullik, akkor Torum-atya haragszik a feleségére és annak nyúlszőr bundáját tépi. Van ilyen népmesei kifejezés: „A téli nyúlbőr süveget hordó nő, a tavaszi nyúlbőr süveget hordó nő”. A nyúl jelkép a szülési szertartásban is szerepel.

A nyilhegy”. Ennek a mintának a jelentését az alábbiakkal magyarázzák: „Hirtelen valaki nyilat ereszt rád. ” Mind a mai napig elterjedt hiedelem, hogy az emberre betegséget lehet hozni misztikus módon - „nyilat lőni rá”. Ezért mindig készen kell lenni ennek elhárítására, saját íjainkat felajjazva. A nyilak megvédenek minden ártó lénytől.«

Kis ág”, „róka könyök”, „nyuszi talp” .Alapul szolgál több hasonló mintázathoz.

Sirály szárny”. Úgy tartják, hogy a sirály a felhőket és viharokat hozó szellem madara. A Medveünnepen a természetes formájában használt szárny, amivel a táncos a repülést imitálja, a legfontosabb (gyakran egyedüli) jelképe a madarak formájában megjelenő szellemeknek. Valószínűleg emiatt jelenik meg a minta nevében a szárny szó.


Ló állkapcsa”. A hanti mondákban találkozunk szárnyas lóval és mesehősökkel, akik képesek betörni őket, fekete porral, melyet ilyen lovak patája ver fel, szó kerül az ellenség bevarrásáról hét lóbőrbe, stb. A legfelsőbb istenek lovon ülve jelennek meg.




A kis szarvas agancsa”. Ez a mintát tekintve kettőzött „nyuszifül”. Ha az embernek sok szarvasa van, akkor kétszeresen védett, először is, mert ez anyagi jólétet jelent (meleg öltözet, húsétel ), másrészt bármikor áldozatot mutathat be, s ezzel megnyerheti az istenek jóindulatát. Azokat a bőrdarabkákat, amelyeket a rének füléből azok megjelölésekor kivágtak az asszonyok összegyűjtötték, füzérbe fűzték és a tűpárnáikat („intim” holmi) díszítették vele. A füzért nagyon gondosan fel kellett varrni, nehogy széthulljon, különben a család elveszíti rénjeit. Ily módon az asszony részt vállalt a csorda őrzésében. Ugyanígy, a holmikon lévő nagyszámú „agancs” a rének sokaságát, és azok idevarázslását jelenti. A rénszarvast úgy is értelmezik, mint nemzőhímet, s mint ilyen a férfiasság szimbóluma.

Kereszt és kígyó
Kereszt. Álló és ferde kereszt képében alkalmazzák. Napjainkban a kézre tetoválást is végeznek kereszt formájában fájdalom elleni óvásra és a „betegségtől való elrejtőzésre”. A kereszt általában védő funkciójú, a világok között elhatároló szerepet tölt be.

A ferde keresztet másképpen „kutya mancsának” nevezik. A ferde kereszt célja az emberek világának elhatárolása a más világok ellenséges erőitől. Például annak, aki a temetőből kijön, két ágat kell az útra keresztbe rakni: azt tartják, hogy az elhunyt lelke ezt nem lépheti át. A lezárási – elhatárolási jelleg manapság egy nem éppen célszerű dologban is megnyilvánul. A Kazümon, a mély hóban való
rénhajtás idején az esetben, ha nem lehet átengedni a csordát valamelyik ösvényen (úton) , akkor azt lezárják. Ez estben elég lenne két rudat jelzésként egymást keresztezve odatenni . Ám a hiedelem miatt ez tilos, ezért sok karót vágnak és egymás mellé szúrják azokat. Ugyanis a keresztbetett rudak azt jelentik, hogy a visszautat is lezárod magad mögött.

A kereszttel kapcsolatban meg kell említeni az elhunytakon lévő csomók megkötésének szabályait. A zsinórok végei ilyenkor az átkötésre merőlegesen helyezkednek el, mintegy keresztet képezve.

 Kígyó. Ezt a mintát azért tisztelik, mert a kígyót a Kazümi istenanya hajfonatának tartják. A hiedelem szerint a kígyó ábrázolása képes „kiszívni” a betegséget, és ezért súlyos kórok esetén alkalmazzák. Továbbá az oroszok azt tartják, hogy a kígyó hipnotizálni tud., ami hantiul így hangzik „kígyószája van”.

a kézre

Azt tartják még, hogy a földi giliszták a Föld-Anya erei, ugyanígy ereknek tartják a fák gyökereit is..

Madarak

A gyermekek és nők holmijain sok a madaras díszítés. Ezeket a díszítéséket néhány alcsoportba sorolhatjuk: „álom-fajd minták”, „sirály ábrázolások”, „barázda billegető”, „kétfejű madár” és egyebek.
A bőlcsőnek arra a végére, ahol a csecsemő feje van, rendszerint a fajd minta kerül. A bőlcsődalok rendszerint így kezdődnek:
Álom-fajd madár,
Repülj ide, szállj le,
Tarka fajd madár,
Repülj ide, szállj le.

Több kutató rámutatott az „álom-madár” mágikus jelentésére. Az adott minta lényege az, hogy az ember egyik lelke madár alakot ölthet és az álom alatt elhagyhatja a testet. A madár ábrája helyet nyújt a léleknek és így egy helyben tarthatja azt. „ Kaltas-anya a még fogatlan gyermek lelkét magánál tartja, ám amikor elbocsájtja, a lélek szokása elkódorogni, ezért készül számára egy tartózkodási hely, különben a gyermek rosszul alszik.” Az idő haladtával a „tarka fajd” hozzászokik a konkrét emberhez és mindenhová követi őt.



A sirály ábra a természeti erőket, a vihart és általában az időjárást idézi fel.

A barázdabillegető ugyancsak az ember egyik lelkéhez kötődik. Ennek hanti neve szó szerint „lélekhordó madár”. A barázdabillegetőnek kell az ember lelkét halála után elkapni és elvinni a kellő helyre.

A kétfejű madár másik elnevezése „kétfejű darumadár”, „fejetlen daru” vagy „kétfejű fejetlen darú”. Arra a kérdésre, hogy miért-is fejetlen a kétfejű, rendszerint azt felelik, „mert kétfelé néz”, azaz képes egyidejűleg áttekinteni az egész környező teret, mindent tudó és mindent látó; ugyanezzel a tulajdonsággal rendelkezik a medve is. A daru a Medveünnep egyik fontos alakja, ahol a bölcs szerepében van jelen. A szent mítosz szerint a medve felforgatja a daru fészkét, megöli a fiókáit és ezért büntetés kell kapnia. A befejező színben megérkezik a daru, elénekli az énekét, azután felforgatja a medve elé tett étellel teli edényt, letépi a medve díszeit , összetöri a házát, stb.

Egyéb ábrák.


A szarvas
motívum a földet szimbólizálja, amely „rénszarvassal van telerakva”.

Nap” - Nap - najanya”, erő és energia adományozója földi élet ujjáéledéséhez. Gyakran az alapminta mellett madarakat ábrázolnak, vagy a hátteret valamilyen egyszerű motívummal töltik ki, ami a himzőasszonyok szerint ugyanazt jelenti. A nap melletti vonalak valamilyen csírák, a születő élet jelei, amelyből megszülethet „ember is, és állat is, és növény is”. A központi kőrből kiinduló minták „a nap sugarai”, míg a rajta lévő nem nagy kiszögelések „még ki nem nyitott tenyér (sugár) „ , azaz még formát nem öltött születő kis sugarak. Az ornamens elve az, hogy a nap életet ad, mind a mostanit mind a jövőbelit.

Elhagyott legelő”. Ebben a motívumban a négyszög csúcsaiból kiinduló minták „ az elhagyott legelő útjai”. Az elbeszélések szerint a régi időkben az emberek speciálisan abból a célból elhagyták az egyes legelőket, hogy az trágyázott földdarab legyen, amely még a legrosszabban termő évben is nagy, lédús bogyótermést ad. Általában azok a földdarabok, ahol korábban legelő volt, élesen kiválnak a környezetből. Ott a növényzet dúsabb, a fenyőkön a tű vastag és sötétzöld. Így a „nap” és az elhagyott legelő” minta egyformán, a földi élet ujrateremtéseként értelmezett .

Cirbolyafenyő toboza.”
A népköltészetben a következő mondás használatos:

Babaarccal, a naj asszonyokkal a világ teremtődik,
Babaarccal, a férfiakkal a világ teremtődik.

Van még ilyen mondás is:

Fenyőtobozhoz hasonló baba,
Cirbolyatobozhoz hasonló baba.

Mindkét mondás ugyanazt jelenti: az istenek és az óriások időszaka után a földön a hanti emberek időszaka jön el, akiket az istenek „babáknak” neveznek. A toboz a fenyőmagok lakóháza. A fenyőmag az élet magja. Ugyanakkor a magszem különleges állapota - az, hogy kicsírázik - a fenyőrigókkal kapcsolódik össze, mivel ezek a madarak ássák el a magokat a földbe. Nem lehetetlen, hogy elsődlegesen a „toboz-ember” kifejezés az állapotos asszonyt jelentette.




Ornamenssel díszített holmik: anyagok és módszerek.
Nyírfakéreg




Hétféle nyírfakéreg holmit díszítenek ornamenssel:

  • hátitáskát,

  • gyümölcsszedő kosarat,

  • varródobozt,

  • nappali és éjjeli bölcsőt,

  • női lábbelit,

  • kis tárgyak tárolócsészéit,

  • dohányszelencét.

A nyírfakérget tavasszal, májusban vagy ősszel, októberben gyűjtik, amikor könnyen leválik a törzsről és barna árnyalata van. Az ilyen nyirfakérgen a mintákat késheggyel kaparják ki. Minden mintázatnak megvan a maga jelentése és bűvös értelme. Ezeknek az értelmét a tanulmányaink következő szakaszában tárgyaljuk.

 




Forrás:
http://www.etnic.ru/edu/orn/orn8.html

http://www.etnic.ru/edu/orn/orn9.html

http://www.etnic.ru/edu/orn/orn10.html
http://www.etnic.ru/edu/orn/orn11.html
http://www.etnic.ru/edu/orn/orn12.html
http://www.etnic.ru/edu/orn/orn13.html
http://www.etnic.ru/edu/orn/orn14.html
http://www.etnic.ru/edu/orn/orn15.html
http://www.etnic.ru/edu/orn/orn16.html


       V.I.P Szerver









www.matrozvar.hu
www.balzo.ini.hu
www.matrozvar.freeweb.hu