Matrózvár. Régészet Százhalombatta Matrica









web.t-online.hu/matrozvar
www.balzo.ini.hu

www.matrozvar.freeweb.hu

Százhalmok földrajza
A Földvár

Fejlesztés alatt

Batta a 2. Katonai felmérés (1826-68) térképen
(arcanum.hu)

A földvár mai űrfelvételen




Vaskori sánc (Százhalombatta)
Fotó: Rákóczi Gábor

http://www.felhout.hu/legiregeszet


1. Földvár területe

2. Vaskori földsánc

3. A halomsírok területe

4. Rév a XIX. sz.-ban

Az Oka folyó menti lőszfalra épült, 1238-ban felégetett Ó-Rjazany
    X. századi képének rekonstrukciója. (Tükörkép)

Egy Rajna menti vaskori település rekonstrukciója.



(www.digitalarchaeologie.de)

Képnagyítás: Klikk

A magaspart

Az Érd-Ófalu és Százhalombatta-Óváros közötti magaspartot, ahol a földvár és a halomsíros hallstattkori temető van, Dr Kubassek János így jellemzi:

„Érd-Ófalu fölött az impozáns Érdi-magaspart pannon-kori agyagos képződményei 6-7 millió esztendővel ezelőtt keletkeztek. A pannóniai időszak emlékét őrző üledékek biztosították az alapanyagot a Duna partján működő téglagyáraknak. A pannóniai rétegekre pliocén-kori agyagos-homok és kavics, valamint lejtőtörmelék rakódott le. A dunántúli Mezőföldhöz tartozó, a Duna felől igen látványos függőleges falakkal, meredek lejtőkkel határolt Érdi-magaspart legmagasabb pontja az Ófalu fölött emelkedő 177 méteres Kakukk-hegy, míg a Duna fölé magasodó szakasza, a Sánc-hegy 163 méter. A Duna ártere mintegy 100 méteres tengerszint feletti magasságban határozható meg, így a hegy viszonylagos kiemelkedése mindössze 60-70 méteres. Széles körben elterjedt és téves vélekedés szerint az Érdi-magaspart löszfal, holott a valóságban a szél által szállított finom sárga por, a lösz városunkban és környékén csak kicsiny foltokban maradt meg.

Az Érdi-magaspart anyaga pannon agyag, mely a hajdani, kiédesülő Pannon-tenger sekélyvízi üledéke, tehát a földtani harmadkornak nevezett időszak utolsó szakaszának maradványa. Így tehát sokkal idősebb, 6-7 millió éves képződmény, mint a néhány százezer esztendős lösz. A.pannon agyag mind korát, mind eredetét tekintve különbözik a szél által szállított, jóval fiatalabb lösztől. Az azonban kétségtelen tény, hogy a felületes szemlélő a Duna fölé magasodó, sárga színű agyagrétegeket könnyen összetévesztheti a Paksnál és Dunaföldvárnál, valamint Rácalmásnál megfigyelhető, hasonló megjelenésű löszfalakkal. Sajnos, az is hozzájárult e balvélekedés elterjedéséhez, hogy az 1922-ben megjelent Lóczy Lajos és Papp Károly által szerkesztett földtani térkép - bizonyára a léptéke miatt - úgy tünteti fel a terepadottságokat, mintha Érd és Százhalombatta között a lösztakaró egészen a Dunáig húzódna. Mi a magyarázata annak, hogy ezen idős, 5-6 millió éves rétegek nem estek a lepusztulás, a denudáció áldozatává? Mindenekelőtt az, hogy a fedőanyagok közt olyan keményebb, meszes márgarétegek helyezkednek el, melyek természetes pajzsként óvták meg az alacsonyabb, puhább, homokos, agyagos összleteket a lepusztulástól.

Az Érdi-magaspart tövében sétálva óriási kőtuskók, a partfalból leomlott kőbörcök ötlenek szembe. E gigászi méretű sziklák, márgás mészkő padok a Duna oldalozó eróziójának köszönhetik mai formájukat. A folyóvíz pusztító munkájának következtében folyamatosan omlik, szakad, pusztul a Magaspart, melynek kőkoloncai alacsony vízálláskor igen nagy számban figyelhetők meg. Az ide vezetett kirándulások nagy óvatosságot kívánnak, mert a partomlások miatt a meredek ösvények nehezen járhatók! A partfalakra felmászni életveszélyes, mivel állékonyságuk nem hasonlítható a hasonló megjelenésű mészkőből, dolomitból vagy vulkáni kőzetekből, andezitből, bazaltból felépülő sziklafalakhoz. Az eredetileg éles sziklatuskókat a víz hamarosan tompára gömbölyíti. A partfal pusztulásában jelentős szerepet játszik a téli kifagyás és a jégzajlások. A Magaspartot néhány időszakos vízfolyás, kisebb aszó-völgy tagolja. Élővilágáról könyvünk külön fejezete ad számot.”

Forrás: Érdi krónika
Érd természeti képe, múltja és lakói honismereti olvasókönyv

A gázlók

A Földvár területéről, annak bejáratától vezetett le a dunai révhez az út a téglagyári völgyön keresztül. Százhalombatta körzetében az ercsii gázlót is beszámítva három dunai gázló van, amelyeket ősidőktől fogva használtak az átkelésre. A gázlók helyét és mélységét a VITUKI adatai alapján közöljük.

Gázlók ill. szűkületek előfordulási gyakorisága és tartóssága
a Közép-Duna-völgy területén (VITUKI, 2007)

A százhalombattai gázlók szélessége 80 - 100 m, az ercsi gázló csak 50 m széles. A gázlók hossza kb. 800 m.

Alacsony vízszintnél a dunai gázlók gyakran akadályozzák a hajózást. Példaként emlitjük, hogy egy napilap 2008. február 27.-i közleménye szerint " Kedden két, német lobogó alatt hajózó tolóhajó akadt fenn a Dunán Ercsinél, míg hétfőn egy gázolajat szállító román uszály. A kedden Ercsinél fennakadt két német tolóhajó legénysége arra vár, hogy annyira megemelkedjen a vízszint, hogy "saját erővel tudjanak elszabadulni" - tájékoztatott a Közlekedésbiztonsági Szervezet szóvivője. A gázolajat szállító hajó ugyancsak a dunaföldvári hídtól nem messze akadt fenn, feltehetőleg egy zátonyon."
Előfordult, hogy egy uszály 3 hónapot várt a megfelelő vízmélységre.

Százhalombatta másik jellegzetessége a Benta patak torkolata.

A Benta patak vízrendszere a Zsámbéki medencében veszi kezdetét és Biatorbágy – Sóskút – Tárnok községeken keresztül éri el a Százhalmok tövében a Dunát. A patak mentén számos bronzkori település helye azonosítható. Feltételezhető, hogy egy kereskedelmi ut vezetett itt, amely levágta a Dunakanyart , de legalábbis elkerülte a pesti révet


Benta torkolat a 2. Katonai felmérés térképen és a mai torkolat.(arcanum.hu)
Látható az utolsó folyókanyar maradványa a csónakázó tó körül.

A meder maradványokat sás és tavasszal a mocsári nőszirom virágai töltik ki.
     
    V.I.P Szerver