Matrózvár. Régészet Százhalombatta Matrica









www.matrozvar.hu
www.balzo.ini.hu

www.matrozvar.freeweb.hu

A pannoniai MATRICA és a galliai mediomatrikánusok

Src: Celtnet

Matrica a Duna melletti Százhalombatta város római kori neve, mediomatrici pedig Caesar galliai hódításaiban említett kelta néptörzs. Az utóbbit Strabon görög geografus Caesar és Tacitus müvei alapján a Moeselle és a Rajna (Rhein) közé teszi a mai Metz és Karlsruhe városok magasságában. Metz és Százhalombatta jó ezer km távolságban van egymástól, és csak a „matrica” kelta szó jelentése köti őket egymáshoz .

Mindkét szó irott forrásokban és oltárköveken szerepel. A medyo kelta szó jelentése  közi, közti. A mediomatrica szó jelentését P. Anreiter professzor a matrona illetve matéria szavakból kiindulva korábban (1987) marnemetiként, 2002-ben   (építőfát adó)erdőkköziként értelmezte . A kelta internetes lexikon ujabban a kelta mat+regjó kormányzó” szófejtés alapján jókirályok közti (nép) –nek tartja. Úgy tűnik, hogy közeledünk a megfejtéshez, mert az utóbbi két feltételezés már mindkét helynevet figyelembe veszi.

Az épitőfás erdőközi jobban illik a Rajna-Moesel közére, bár erdővidék azt csak keletről határolja, s ezt az erdőt is ötféle fa egyenlő arányban alkotja, belőle egy, a fenyő az épületfa. Százhalombatta pedig a Mezőföld szélén nem épületfás környezetben van.



A jó-kormányzó szófejtés a Százhalombatta - Matrica helynévre jobban illik, mert az itteni hallstattkori erődhöz tartozó temetőben 140 nagyméretű, 15-30 m átmérőjü tumulus emelkedett, a helyi arisztokrácia sírjai. A – azaz szentkirály közelébe nyilván szivesen temetkezett a környék előkelősége. A mediomatricit azonban két (vagy több) jókirályközötti népnek olvasni nem elég meggyőző - akkor is  ritka lehetett egyszerre két jó szomszéd király.

Metz városa volt a mediomatrici nép szent városa, Goetterburg, a rómaiak latinul Divodurum Mediomatricanum néven említeték. . A helynév késöbb  Mattis-ra, Metts-re rövidült, mai neve Metz lett. A hely köznapi kelta neve valószinüleg eredetileg Matrica volt.

Mindkét Matrica folyóparti település volt. A dunai Matricánál emelt castrum a Commodus császár (i.u.. 185) idején elhelyezett felirat szerint a dunai gázlókon átcsapó rablóbandák visszatartására épült. Ez felveti azt a lehetőséget, hogy a matrica szó jó gázlót vagy jó révészes helyet jelent.

Az utóbbinál feltételezzük, hogy a reg* szótő eredeti jelentése hajóvezető volt, aki a csónak végében jobb (right, recht) kezével a háttal ülő evezősöket vezényelte. A szótő ilyen jelentését a mai regulátor szó örzi, míg a király felé a regens - kormányzó, királyi megbízott jelentés térítette el. 

Ugyanakkor a nyelvészeknek meg kell vizsgálni a fritu* gázló ókelta szó (angol ford, német furt) módosulásának lehetőségét is, az eredeti „mati+fritu” módosulását latin betüs „matrica” –ra. Pl. a mai welszi  (gael) nyelvben a gázló „rit” . A "rica" mai jelentése vetésen átvezető dülő út. 

Gondolatmenetünk szerint a mediomatrici jó-gázlók köztinépet jelent. Tehát olyan törzset,  amelyik folyőközben él és a folyókat átszelő kereskedelmi út mentén több gázlót tart ellenörzése alatt, annak biztonságos üzemeltetését ellátja, azt a rablóktól megvédi. Természetesen a szolgáltatásokért vámot szed. (Megjegyezzük, hogy az ilyen nép együttműködő, nem harcias – erröl Caesar is tanúskodik.).

Összevetve Strabon leírása alapján készült térképet a középkori kereskedelmi utakról készült térképpel, láthatjuk, hogy a mediomatrikánusok ellenőrizték az Augsburg – Reims közötti kelet – nyugati kereskedelmi út saarvidéki szakaszát, mely számos északnak tartó folyót keresztezett. Ez a szakasz a Rajnától a Marneig, de legalább a Saar és a Moeselle átkelőhelyeire terjedt ki , azaz a Zweibrücken - Saarbrücken – Metz közötti szakaszra.. A törzsnek nevet adó két vagy több jó gázló tehát ezen a szakaszon volt. A római időkben vagy a korai középkorban a jó gázlókra állandó használatú kőhidak épűltek, amit a "brücken" helynevek is megőriztek.

Src: Shepherd. Hist. Atlas. L., 1926 No 99.  Med. Eur. Commerce

A keltakori rajnai gázlók és kereskedelmi utak pontos beazonosítása nehéz: tudjuk, hogy a főutvonalak egymással párhuzamosan több km távolságban vezettek, és a rajnai átkelést a kereskedők az utak állapotától, biztonságától (a kisérők kapcsolataitól) függően Worms és Strassburg között több helyen is megejthették. Ősi gázló a régészek szerint Speyernél (Spire) volt, ide a rómaiak segédtábort is telepítettek.

Míg a kereskedelmi utak nyomvonalát a régészek és gazdaságtörténészek kutatják, a jó gázlóhelyek beazonosítása a geológusok és a paleogeografusok dolga. A jó gázló ugyanis fizikailag állandó, mélysége csak a pillanatnyi vizszinttől függ, aljazatát nem hordja el a folyó, nem vág bele árkot, kemény, állja jószág patáját és a szekér kerekét. Jó a szikla aljazatú gázló. Százhalombattánál a Duna alatt három márgapad adja a jó gázlót, névleges mélységük 8 dm (Ercsi) 10 dm (Dunafüred) és 11 dm (Ófalu). Sziklás alapú gázlóra jó kőhidat lehet építeni, puhább sóderágy cölöphíd építését teszi lehetővé. A napoleoni időkben a bécsi hadvezetés az ercsii gázlóra hidat tervezett, és annak  védelme és a középső gázló lezárása érdekében Dunafüreden a római MATRICA castrum területén olaszbástyás földsáncot épített.

A sziklás alapú gázló ugyanakkor akadályozza a folyami hajózást. Alacsony vízállásnál fontos a révkalauz segítsége, hisz míg a sóderalapúra gázlónál csak fövenyre fut a hajó – késöbb le lehet emelni – de a sziklánál összetörik és elsülyed. Az ilyen helyeken több roncsot és rakományt találnak a régészek.

Alacsony vízállásnál a gázlók előtt hegy és völgymenetben kikötnek a hajók, hogy bevárják az áradást. Száraz évben a Dunán előfordul, hogy a jól rakott uszályok három hónapig várnak az áradásra.

Reméljük, hogy a további kutatások megerősítik és pontosítják a matrica név jelentésére vonatkozó feltételezést és közelebb hozzák a két régió kutatóinak együttműködését.

Látogassa meg az elszászi médiomatrikánusok honlapját!.
       V.I.P Szerver